Térfigyelő kamera rendszer adatkezelési szabályzat

    Térfigyelő kamera rendszer adatkezelési szabályzat

    A Kisposta Kft. az általa működtetett területi térfigyelő kamera rendszer adatkezelési szabályait az alábbiak szerint határozza meg.

    1. A szabályzat tartalma

    A szabályzat tartalmazza:
    – a szabályzat céljának, hatályának meghatározását, a figyelembe veendő előírásokat.

    2. A szabályzat célja, hatálya, figyelembe veendő előírások

    2.1. A szabályzat célja

    A szabályzat célja, hogy részletesen meghatározza a térfigyelő kamera rendszer működtetésével kapcsolatos adatkezelési szabályokat, különösen:

    – az adatrögzítésre vonatkozó szabályokat,
    – a rögzített adatok felhasználásának előírásait,
    – az adattovábbítási, és betekintési jogok rendjét,
    – az adattörlési kötelezettséget.

    2.2. A szabályzat hatálya

    A szabályzat személyi hatálya kiterjed elsősorban Szervezet vezetőjére vagy megbízottjára ellátó személyekre.

    2.3. A figyelembe veendő előírások

    A szabályzat elkészítésekor figyelembe vételre került:

    – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, (továbbiakban: információs tv.)
    – 2005. évi CXXXIII. törvény a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól (továbbiakban: Szvtv.)
    – 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (továbbiakban Mt.)
    – a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
    – A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tájékoztatója a munkahelyi adatkezelések alapvető követelményeiről
    – A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlása a munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszer alapvető követelményeiről

    2.4. Bejelentési kötelezettség

    A kamerás megfigyelőrendszerekhez kapcsolódó adatkezelést abban az esetben kell bejelenteni az NAIH nyilvántartásába, amennyiben a megfigyelt területen látogatók, ügyfelek is tartózkodhatnak. A saját dolgozókat érintő adatkezelést nem szükséges bejelenteni. 2018.05.25 után a bejelentés nem kötelező.

    3. Értelmező rendelkezések

    A szabályzat alkalmazásában az egyes fogalmakon a következőket kell érteni:

    Térfigyelő kamera rendszer

    A térfigyelő kamera rendszer: azok az eszközök és megoldások, melyek kamerák kihelyezésével és üzemeltetésével lehetővé teszik a terület távolból történő megfigyelését, a kamerákkal képfelvételek készítését, a felvételek tárolását, valamint az adatok továbbítását.

    Őrszolgálat

    A Kisposta Kft. belső szervezeti egységeként létrehozott egység, jelen esetben a Szervezet vezetője és megbízottja. Az őrszolgálat az a szolgálati forma, amely során az erre a feladatra kijelölt munkavállaló vagy alvállalkozó munkavállalója (továbbiakban vagyonőr) az őrhelyén (felállítási helyen és mozgási körzetben) állandó vagy ideiglenes jelleggel személyt, meghatározott területet, létesítményt vagy értéket őriz, véd, illetve közbiztonsági szempontból ellenőriz. A vagyonőr az elektronikus megfigyelőrendszer működése útján kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, a szerződésből fakadó kötelezettségei teljesítése céljából, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, illetve e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával készíthet, illetve kezelhet. E tevékenysége során vagyonőrzési feladatokat ellátó személy adatkezelőnek minősül.

    Terület

    A Szervezet illetékességi területén lévő olyan terület, mely az ingatlan nyilvántartásban területként szerepel.

    Személyes adat

    Személyes adat – az információs tv. 3. § 2. pontja szerinti adat, azaz – az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

    Adatkezelő

    Adatkezelő – az információs tv. 3. § 9. pontja szerinti adatkezelő, azaz – az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja. A területi térfigyelő kamera rendszer esetében az adatkezelő az őrszolgálat illetve a vagyonőr.

    Adatkezelés

    Adatkezelés – az információs tv. 3. § 10. pontja szerinti adatkezelés, azaz – az alkalmazott eljárástól függetlenül az adaton végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adat további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.

    Adattovábbítás

    Adattovábbítás – az információs tv. 3. § 11. pontja szerinti adattovábbítás, azaz – az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele.

    Adattörlés

    Adattörlés – az információs tv. 3. § 13. pontja szerinti adattörlés, azaz – az adat felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállítása többé nem lehetséges.

    Adatmegsemmisítés

    Adatmegsemmisítés – az információs tv. 3. § 16. pontja szerinti adattörlés, azaz – az adatot tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése.

    Adatfeldolgozó

    Adatfeldolgozó – az információs tv. 3. § 18. pontja szerinti adatfeldolgozó, azaz – az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján kötött szerződést is – adatok feldolgozását végzi.

    4. A területi térfigyelő kamera rendszer

    4.1. A rendszer felépítése

    A területi térfigyelő kamera rendszer az alábbi részekből áll:

    – a területre kihelyezett kamerákból,
    – a központi megfigyelő, illetve rögzítő helyiségből a szükséges eszközökkel és műszaki megoldásokkal.

    4.1.1. A területre kihelyezett kamerák

    A területre kamerát kihelyezni és üzemeltetni csak a jelen szabályzatban foglaltak szerint, a kamera elhelyezési döntésének megfelelően lehet. A kamerákat tehát a szabályzat által meghatározott helyre lehet kihelyezni úgy, hogy a szabályzatban szereplő terület megfigyelésére legyen alkalmas.

    A kamerák pontos kihelyezési helyéről az őrszolgálat a megfigyelni szánt terület jól láthatósága figyelembe vételével dönt. Indokolt esetben javaslatot tehet adott terület pontos megfigyelése érdekében több kamera elhelyezésére a Szervezet vezetője számára.

    A területet igénybe vevő személyek tájékoztatása a térfigyelő rendszer működtetéséről

    A kamerákat jól látható helyre kell kihelyezni. A kihelyezett kamerák üzemeltetésének tényéről minden megfigyelt helyen tájékoztatót kell kihelyezni.

    A tájékoztatásnak tartalmaznia kell legalább:

    – a képfelvevők elhelyezésének tényét,
    – az adatkezelés rendjét.

    A tájékoztatást úgy kell elhelyezni, hogy a területre belépni kívánó személyek számára a megfigyelés előtt láthatóvá váljon a tájékoztatás. A tájékoztatást szem magasságban, jól látható helyen, illetve helyeken kell feltüntetni.

    Az alkalmazott kamera típusa

    A térfigyelő rendszerben csak megfelelő műszaki tanúsítvánnyal rendelkező kamerákat lehet alkalmazni.

    4.1.2. Tájékoztatás

    A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 28. § (2) bekezdés c) pontja által előírtaknak megfelelően, az épületben megjelenni kívánó harmadik személyek részére a Szervezet figyelemfelhívó jelzést kell elhelyezzen a megfigyelt területeken a tényről, hogy az adott területen elektronikus térfigyelő rendszer működik. A munkavállalók tájékoztatása a „SZABÁLYZAT A MUNKAHELYI KAMERARENDSZER ÜZEMELTETÉSÉRE” szabályzatban rögzítettek szerint kell történjen.

    4.1.3. A központi helyiség

    A területi térfigyelő kamera rendszer központi megfigyelő és rögzítő, illetve adatkezelő helyisége az Kisposta Kft. címén található épületének erre a célra biztosított helyiségében található.

    A kihelyezett kamerák által közvetített képek:

    – folyamatos figyelemmel kísérésének lehetőségét monitor biztosítja,
    – a képek rögzítése egy központi tároló egységre (serverre) történik.

    4.1.4. A felvételek megtekintése

    A Szervezet által alkalmazott térfigyelő rendszer közvetlen megfigyelésre (élőkép) használható, közvetlen megfigyelésre kizárólag az őrszolgálat munkatársainak és kizárólag a munkakörük ellátásához szükséges mértékben van joga. A képfelvételek megtekintésére és esetleges visszanézésére szolgáló monitort úgy kell elhelyezni, hogy a képfelvételek sugárzása alatt azokat a jogosultsági körön kívüli személyek ne láthassák.

    4.2. A rendszer üzemeltetési rendje

    4.2.1. A rendszer üzemeltetésének célja

    A munkavállalók megfigyelése a Területen a Mt. 9. § és 11. § iránymutatásai szerint történhet csak. Az üzemeltetetés során az információs tv. 4. § előírásai követésre kerülnek.
    A területi térfigyelő kamera rendszer üzemeltetésének elsődleges célját az Szvtv. határozza meg. Az Szvtv. négy esetben teszi lehetővé az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazását:

    a) az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme,
    b) a veszélyes anyagok őrzése,
    c) az üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme,
    d) vagyonvédelem

    A Szervezet az Szvtv. 26. § (1) bekezdés iránymutatásai szerint járhat el a létesítmények őrzése során, kivéve, hogy a (2) bekezdés értelmében elektronikus megfigyelőrendszert közterületen ilyenkor sem alkalmazhat.

    4.2.2. A rendszer tulajdonosa és üzemeltetője

    A területi térfigyelő kamera rendszer az Kisposta Kft. tulajdona. A vagyon használatára, kezelésére, üzemeltetésére a Szervezet által meghatározott egység és személyzet jogosult.

    4.2.3. A Térfigyelő kamerarendszer üzemeltetése

    A térfigyelő kamerarendszer által közvetített képek megfigyelése

    A térfigyelő kamerarendszer által közvetített képek:

    – ☑ folyamatosan megfigyelésre kerülnek
    – □ rendszeresen megfigyelésre kerülnek.
    A megfigyelés időtartama: ………………………… napokon ……….. órától – ……….. óráig tart.
    – □ esetenként megfigyelésre kerülnek
    – □ megfigyelésre nem kerülnek

    A térfigyelő kamerarendszer által közvetített képek megfigyelésének célja, hogy az őrszolgálat áttekintést kapjon a megfigyelt területek állapotáról, helyzetéről, és indokolt esetben azonnali intézkedést tegyen, illetve kezdeményezzen.

    A térfigyelő kamerarendszer képeinek rögzítése

    A térfigyelő kamerarendszer képeinek rögzítése:

    – ☑ folyamatosan – a nap 24 órájában – történik,
    – □ rendszeresen történik.
    A rögzítés időtartama: ………………………… napokon ……….. órától – ……….. óráig.

    A képek rögzítésének célja, hogy szükséges esetben bizonyítási eszközként felhasználhatók legyenek az egyes eljárásokban.

    4.2.4. A rögzített felvételek visszanézése

    A térfigyelő kamerarendszer rögzített képinek visszanézése:

    – □ rendszeresen
    – □ lehetőség szerint
    – □ a képfelvétel rögzítését követő napon megtörténik,
    – ☑ a visszanézésre okot adó esemény bekövetkezésekor történik meg.

    A visszanézett felvételeken el kell különíteni:

    – a rendkívüli eseményt tartalmazó, (azaz a felvételek adatkezelésére indokot, eljárás megindítására illetve kezdeményezésére okot adó) felvételrészeket,
    – a rendkívüli eseményt nem tartalmazó felvételektől.

    4.2.5. Eljárás indítása, illetve kezdeményezése

    A rendkívüli eseményt tartalmazó felvételek esetén a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel rögzítésétől számított két munkanapon belül a terület felügyelő köteles:

    – a feladatkörébe tartozó eljárást megindítani,
    – a más szerv vagy hatóság (pl. rendőrség) hatáskörébe tartozó eljárások esetén az eljárás megindítását kezdeményezni.

    5. A területi térfigyelő kamera rendszerrel kapcsolatos adatkezelés

    5.1. A kamerarendszer által rögzített felvételek, mint személyes adatok

    A területi térfigyelő kamera rendszerben rögzített felvételek személyes adatnak minősülnek, ezért érvényesíteni kell az információs törvényben szóló törvényben meghatározott, valamint jelen szabályzatban meghatározott adatkezelési szabályokat.

    5.2. Az adatkezelés alapelvei

    Az adatkezelés főbb alapelvei:

    – személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető,
    – az adatkezelés során az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie,
    – személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben kezelhető.

    Az őrszolgálat esetében a személyes adat kezelésének célja:

    a) az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme,
    b) a veszélyes anyagok őrzése,
    c) az üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme,
    d) vagyonvédelem

    5.3. Az adatkezelés jogalapja

    Az őrszolgálat adatkezelésének jogalapját az Szvtv. 26. § (1) bekezdése illetve a 30. § határozza meg. Az őrszolgálat területen bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el, és felvételt készíthet.

    A területi térfigyelő kamera rendszer felvételei kezelésének további általános jogalapját határozza meg az információs törvény 5. § (1) bekezdése is.

    5.4. Az adatkezelés korlátai

    A területi térfigyelő kamera által rögzített felvételeket, mint személyes adatokat a képfelvétellel érintett területen:

    – elkövetett bűncselekmény miatt indult eljárásban,
    – elkövetett szabálysértés miatt indult eljárásban,
    – a felvételen szereplő személy által, jogainak gyakorlása érdekében indított eljárásban használható fel.

    Az őrszolgálat bizonyítási eszközként:

    – a bírósági vagy más hatósági eljárásban jogosult szerv kérésére, illetve
    – közigazgatási hatósági eljárásban az eljáró hatóság megkeresésére (belföldi jogsegély keretében) továbbítja a rögzített felvételt, ha az eljáró szerv, illetve hatóság megkeresése megfelelő.

    A megkeresés akkor megfelelő, ha az tartalmazza:

    – az eljárás tárgyát,
    – az eljárás ügyiratszámát,
    – a rögzített felvétellel bizonyítandó tényt.

    A megkeresést meg kell tagadni, ha:

    – a megkeresés tartalmilag nem megfelelő,
    – ha a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel a megkeresésben meghatározott tény bizonyítására alkalmatlan.

    5.5. Az adatkezelés időtartalma, az adatok törlése

    Az információs törvény alapján az adatkezelés során személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges ideig kezelhető.

    A rendkívüli eseményeket nem tartalmazó felvételek adatkezelési időtartalma

    A rendkívüli eseményeket nem tartalmazó felvételeket a rögzítést követő három munkanapig kezelhetőek, azt követően haladéktalanul törölni kell.

    A rendkívüli eseményeket tartalmazó felvételek adatkezelésének időtartalma

    A rendkívüli eseményeket tartalmazó felvételek adatkezelési időpontja nem haladhatja meg a 30 napot. Az adatkezelés akkor tarthat tovább a rögzítést követő 3 munkanapnál, ha a felügyelet által kezdeményezett eljárás során az eljárás megindítására jogosult az eljárás megindításának tényéről a rögzítést követő 3 munkanapon belül a felügyeletet tájékoztatta.
    Ha az eljárást lefolytató szerv részére, vagy magánszemély számára a jogainak gyakorlása érdekében indított eljárásban az adat továbbítása megtörtént, az adatokat törölni kell.

    Kérelemre az adatkezelés időtartamának meghosszabbítása

    Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel, illetve más személyes adatának rögzítése érinti, a kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel, illetve más személyes adat rögzítésétől számított három munkanapon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot a bíróságnak vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni. Amennyiben megkeresésre attól számított harminc napon belül, hogy a megsemmisítés mellőzését kérték, nem kerül sor, a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot meg kell semmisíteni, illetve törölni kell. A rögzített felvételen szereplő személy részére az adattovábbításról adott tájékoztatás költségmentes.

    5.6. Betekintési jog

    Az őrszolgálatnak biztosítania kell a magánszemélyek számára, hogy a felvételen szereplő személy – az adatkezelésre rendelkezésre álló időtartam alatt, jellemzően a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel készítésétől számított 3 napon belül – megtekinthesse a róla készült felvételt. Érintett jogait információs tv. 14-19. §-ban foglalt szabályok alapján gyakorolhatja.

    6. Adatbiztonság

    Az őrszolgálatnak biztosítani kell az érintett személy személyes adatainak védelmét. A védelemnek ki kell terjednie a magántitoknak és magánélet körülményeire, arra, hogy ezek illetéktelen személy tudomására ne jussanak.
    Az adatokat védeni kell különösen:

    – a jogosulatlan hozzáférés,
    – a jogosulatlan megváltoztatás,
    – a jogtalan továbbítás,
    – a jogtalan nyilvánosságra hozatal,
    – jogszerűtlen törlés vagy megsemmisítés, valamint
    – a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

    6.1. Szervezési intézkedések

    6.1.1. Személyek

    A területi térfigyelő kamera rendszer központi helyiségében az őrszolgálat tagjai tartózkodhatnak.

    A területi térfigyelő kamera rendszer által rögzített felvételek kezelését kizárólag meghatározott személyek, jellemzően vagyonőrök, végezhetik.

    A vagyonőr jogosult:

    – a kamerák által közvetített képek megfigyelésére, valamint
    – a kamera rendszer által rögzített képek visszanézésére,
    – a rögzített felvételek, illetve felvételrészek elkülönítésére rendkívüli és nem rendkívüli események szerint,
    – az adat kimentésére,
    – az adat továbbításra,
    – az adattörlésre.

    A központi helyiségbe csak olyan személyek léphetnek be, akik adatkezeléssel megbízottak, illetve akiknek betekintési joguk van. A betekintési jogukat igazolniuk kell.

    A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot csak az a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy jogosult megismerni, akinek ez a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítéséhez szükséges, és a jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében mellőzhetetlen. A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint személyes adatot kezelő, vagy egyéb okból annak megismerésére jogosult személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy nevét, az adatok megismerésének okát és idejét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

    6.1.2. Üzembiztonság

    Az őrszolgálat rendszeresen, de legalább a munkanap kezdetén ellenőrzi a rendszer üzemelését. Az üzemeltetés során gondoskodni kell az adatok folyamatos biztonsági mentéséről egy külön eszközre.

    A rendszer kiszolgálásra alkalmas eszközök, és egyéb adathordozók

    – a jogszerű adattovábbítás kivételével
    – a központi helyiségből ki nem vihetőek.

    Az informatikai eszközök karbantartás esetén az őrszolgálat vezetőjének kell gondoskodni az adatvédelmi előírások betartásáról. Karbantartást, javítást csak az őrszolgálat foglalkoztatottja jelenlétében lehet végezni.

    Idegenek a központi helyiségben csak az őrszolgálat foglalkoztatottja jelenlétében tartózkodhatnak. Az idegenek jelenlétében a felvételek visszanézését meg kell szakítani, ha a visszanézett adatok idegen általi megismerhetőségét más módon nem lehet kizárni.

    Az üzemeltetésről és az idegenek központi helyiségben tartózkodásáról üzemeltetési naplót kell vezetni.

    6.1.3. Adattovábbítás

    Adatot továbbítani csak a jelen szabályzatban- és jogszabályban – meghatározott esetekben lehet. Az adattovábbítás az eljárásra jogosult szerv, hatóság képviselője által biztosított adathordózó eszközre történik.

    Az adattovábbítás során a továbbítás célú adatmentést felügyelője végezhet.

    6.2. Technikai intézkedések

    Szünetmentes áramforrás

    Szünetmentes áramforrás biztosításával kell gondoskodni arról, hogy a rendszer folyamatosan működni tudjon, illetve áram kimaradás miatt üzemzavar ne következzen be.

    Informatikai védelem

    Az adatállományok kezelését úgy kell megszervezni, hogy részleges vagy teljes megsemmisülés esetén tartalmuk rekonstruálható legyen. Az eredeti adatállományokról legalább egy biztonsági mentést kell készíteni, hogy az egyik megsemmisülése, sérülése esetén az eredeti adatok továbbra is rendelkezésre álljanak.

    Adathordozó azonosítása

    A rendszerben csak nyilvántartásba vett adathordozót lehet használni, hogy a kezelt adatok fellelési helye, megsemmisítése nyomon követhető legyen. Az adattovábbítást kivéve adathordozóként csak a számítógéptől el nem különülő tárhelyet lehet használni.

    6.3. Egyéb adatbiztonsági intézkedések

    A területi térfigyelő kamera rendszer központi helyisége:

    – épülete riasztóval védett,
    – a helyiség mozgásérzékelővel felszerelt.

    A központi helyiségben őrzött adatok védelmét szolgálja, hogy:

    – a helyiség zárható.

    7. Nyilvántartás vezetési kötelezettség

    A területi térfigyelő kamerarendszer működtetéséhez kapcsolódva nyilvántartást kell vezetni:

    – a kihelyezett kamerákról és az általuk megfigyelt területről (kamera nyilvántartás),
    – a rendszer állapotának naponkénti ellenőrzéséről (üzemeltetési napló),
    – a rendszerben végzett megfigyelésekről (megfigyelési napló),
    – a rendszerben rögzítet felvételek visszanézéséről, és kimentéséről (visszanézési napló),
    – a rendszerben a felvételek tárolására használt adathordozókról, (adathordozó nyilvántartás),
    – a rendszerben tárolt adatokról másolatkészítésről (adat másolati napló),
    – az adattovábbításról, (adattovábbítási napló)
    – a felvételek megsemmisítéséről,
    – az adatvédelmi incidensről.

    7.1. Kamera nyilvántartás

    A kamera nyilvántartásnak tartalmaznia kell legalább:

    – a kamera, kamerák kihelyezésének helyét,
    – az alkalmazott kamerák darab számát,
    – az adott kamera, kamerákkal megfigyelt területet.

    7.2. Üzemeltetési napló

    A rendszer működtetése során a rendszer állapotának rendszeres, naponkénti ellenőrzéséről, valamint az idegenek központi helyiségben való tartózkodásáról üzemeltetési naplót kell vezetni. Az üzemeltetési napló tartalmazza:

    a) a rendszer állapot ellenőrzésre vonatkozó adatokat:

    – az ellenőrzés pontos időpontját,
    – a rendszer egyes elemeinek állapotára vonatkozó megjegyzést,
    – a rendszer nem megfelelő üzemelése esetén a tett intézkedést,
    – az ellenőrzést végző személy nevét,

    b) a központi helyiségben tartózkodó idegenek tartózkodására vonatkozó adatokat:

    – belépés és távozás időpontját,
    – a belépő nevét, beosztását,
    – a belépés okát, végzett tevékenységet.

    7.3. Megfigyelési napló

    A térfigyelő kamararendszer által közvetített felvételek központi helyiségben történő megfigyelése esetén a megfigyelésre vonatkozó adatokat a megfigyelési naplóban kell rögzíteni.
    A megfigyelési naplónak tartalmaznia kell:

    – a megfigyelés napját,
    – a megfigyelés kezdő és befejező időpontját,
    – a bekövetkezett rendkívül eseményeket,
    – a kezdeményezett intézkedéseket,
    – a megfigyelő nevét.

    7.4. Visszanézési napló

    A térfigyelő kamararendszer által rögzített felvételek központi helyiségben történő visszanézése esetén a visszanézésre, valamint a rendkívüli események képrészleteinek kimentésére vonatkozó adatokat naplóban kell rögzíteni.
    A visszanézési naplónak tartalmaznia kell:
    – a visszanézés napját,
    – a visszanézett felvételek azonosításhoz szükséges adatokat: kamera szám, a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel rögzítés kezdő és befejező időpontját,
    – a bekövetkezett rendkívül eseményeket,
    – a rendkívüli eseményeket tartalmazó felvételrészek kimentésének adatai (mentés helye)
    – a kezdeményezett intézkedéseket,
    – a visszanéző nevét.

    7.5. Az adathordozók nyilvántartása

    Az adathordozó nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
    – a felhasznált, alkalmazott adathordozó azonosító adatait,
    – az adathordozó adat rögzítésre történő használatának kezdő és befejező időpontját,
    – az alkalmazást követően az adathordozó tárolási helyét,
    – az adathordozó megsemmisítésére vonatkozó adatokat.

    7.6. Adat másolási napló

    Az adatmásolási naplónak tartalmaznia kell a rögzített felvételekről, rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel részekről készített:
    – másolat készítés időpontját,
    – másolt rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel azonosító adatait,
    – másolat készítésének okát,
    – másolat adathordozójának azonosítóját, a tárolás helyét,
    – a másolatot készítő nevét.

    7.7. Adattovábbítási napló

    Az adattovábbítási nyilvántartást évenként kell vezetni, és a nyilvántartást 5 évig meg kell őrizni.
    A nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy:
    – mikor történt az adattovábbítás,
    – a felvételeket kinek, mely szervnek, hatóságnak, magánszemélynek továbbították,
    – milyen célból került sor az adattovábbításra,
    – mi volt az adattovábbítás jogalapja.

    7.8. Felvételek megsemmisítésének nyilvántartása

    A felvételek megsemmisítéséről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
    – a megsemmisítés időpontját,
    – a megsemmisített adatok azonosításához szükséges adatokat, /pl.: kamera szám, illetve számok, a rögzített felvételek időpontja (tól-ig) /,
    – a megsemmisítés okát, (3 napon belüli, illetve egyéb)
    – a megsemmisítés módját,
    – a megsemmisítést végző nevét.

    7.9. Incidens nyilvántartás

    A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
    – az incidenssel érintett személyes adatok körét,
    – az adatvédelmi incidenssel érintettek körét és számát,
    – az adatvédelmi incidens időpontját,
    – az incidens körülményeit,
    – az incidens hatásait,
    – az incidens elhárítására megtett intézkedéseket,
    – egyéb jogszabályban meghatározott adatokat.

    8. Feladat- és hatáskörök

    Adatkezelési feladat-és hatásköröket gyakorol:
    – a Szervezet vezetője vagy megbízottja.

    8.1. Az őrszolgálat vezetőjének adatkezelési feladat- és hatásköre

    A vezető adatkezelési feladata, hogy:
    – a jelen szabályzatot kidolgozza,
    – jelen szabályzatot évente legalább egy alkalommal felülvizsgálja,
    – a feladatok ellátásra kijelölje a feladatok ellátásáért felelős személyeket, a feladat elvégzéséről folyamatos tájékoztatást kérjen.

    8.2. A terület-felügyelő adatkezelési feladat- és hatásköre

    Szervezet vezetője vagy megbízottja adatkezelési feladata:
    – a meghatározó belső szabályzatban rögzített szabályok betartása,
    – a nyilvántartási feladatok elvégzése.

    9. A szabályzat tartalmának megismertetése

    A szabályzat tartalmának megismerésének tényét az érintettek aláírásukkal kötelesek elismerni.
    A szabályzat tartalmának megismertetéséről gondoskodni kell:
    – legalább évenként, illetve
    – amennyiben a szabályzatban, illetve mellékleteiben változás történt.
    A szabályzatot az honlapon az adatvédelemmel kapcsolatos szekcióban közzé kel tenni.

    10. Záró rendelkezések

    A szabályzat mellékletét képezi:
    – a kamera nyilvántartás,
    – az adathordozó nyilvántartás,
    – az incidens nyilvántartás,
    – a megismerési nyilatkozat.

    A szabályzat 2018. 05. 25. napján lép hatályba.

    Budapest, 2018. 05. 23.